A zavart elméjű tizenéves fiú történetéről, akinek egy rémnyúl megjósolja a közelgő világvégét mindenki hallott már. A film egyik jelenetében egy mozi látható, ahol az Evil Dead c. filmet nézik meg a szereplők, viszont más is műsoron van: Scorsese Krisztus utolsó megkísértése c. opusza.
Na már most: ha egy filmben ilyen egyértelmű utalás van egy másikra, akkor több, mint valószínű, hogy ennek nem kis jelentősége van. A The Last Temptation Of Christ Krisztus életét hívatott bemutatni, nem a "kanonikus" szemszögből. Itt Jézus sokkal inkább próféta, mint megváltó, sokkal inkább ember, mint Isten földi megtestesülése. Fél, folyamatos kétségek gyötrik, és az Úrral való kapcsolata is inkább valami skizoid betegségre hasonlít, mint egy "harmonikus apa-fia, mester-szolga" kapcsolat - ennek ellenére, noha először senki nem hisz neki végül persze csodákat művel, és bebizonyosodik, hogy nem ő az őrült, hanem a világ. Ismerős? Naná. Hát még a történet vége.

A Krisztus utolsó megkísértésének vége arról szól, hogy mi lett volna, ha Jézus enged a Sátánnak, aki az Úr angyalának mondja magát (nem is hazudik, hiszen Lucifer egy arkangyal), s teljes, boldog, családos, normális életet ígér neki, azt amire Krisztus mindig is vágyott. Láthatjuk, milyen örömök és tragédiák érik őt az idők során, majd mikor a halálos ágyán látszólagos boldogságban épp meghalna, megérkeznek az apostolok, akik végtelenül mérgesek, mert Jézus csalt, és képtelen volt meghozni a számára kirótt áldozatot, miközben a többiek engedelmeskedtek (Júdás Jézus könyörgésére hajlandó csak elárulni mesterét). Valamint a tanítványok hírt hoznak Izrael pusztulásáról. Jézus rádöbben, hogy a saját önző érdekei miatt a világot hagyta égni, és hogy az áldozata mennyire fontos, mennyire szükséges (ezt sosem volt képes megérteni), hogy az ő halála szó szerint megvált másokat a szenvedésüktől. Jézus meg akar halni, ő akar lenni a Bárány. Gyorsan imádkozik is egyet az Úrhoz, aki visszatekeri az időt, Krisztus meghal a kereszten, öröm és boldogság.

Mint láthatjuk a film ez a része is igen erős hatást gyakorolt a Donnie Darkora. Habár Donnie számos jó dolgot cselekszik úgymond a film alatt - a pedofil leleplezésétől olyan apróságokig, hogy hazakiséri későbbi barátnőjét - a film végére, amikor a Sors megmutatja a számára, hogy létezése milyen hullámokat is ver a történések tengerében Donnie belátja, hogy meg kellett volna halnia, hogy a tragédiák - barátnője, anyja, húga halála - ne történjenek meg.

Viszont a mozgatórugó, valamint a történések mechanikája, ami Scorsese filmjében a Isten tervével és mindenhatóságával van elintézve - ami nem szorul különösebb magyarázatra - a Donnie Darkoban sokkal bonyolultabb. Ki vagy mi mozgatja a szálakat, és mennyire van szabad akaratuk a szereplőknek?
A főhősnek Frank, a rémynúl megjósolja a világ végét. Nem is téved, amint a kiszabott idő lejár, a kvantummechanikai törvények szerint az univerzum megsemmisül - sőt sosem volttá válik. Donnie azáltal hogy visszamegy az időben, és meghal, egy időparadoxont hoz létre - egy időben korábbi ponton elterelődik az események folyásának iránya egy új mederbe, s így a régi kiszárad. Felmerülhet a kérdés, hogy a fiú tisztában van-e az alternatív világ történéseivel, s habár biztos választ nem kapunk, én hajlok arra, hogy igen. Mint Jézusnak, neki is tisztában kellett lennie a következményekkel, hogy meghalhasson (nevetve, örömmel).
Donnie végzete - mint az összes többi szereplő végzete is - előre meg van határozva. A helyzet érdekessége az, hogy ő bepillantást nyerhet a Sors gépezetének működésébe, a tervbe, ami egyfajta önbeteljesítő mechanizmusként része is a tervnek. Isten útjai kifürkészhetővé válnak, megváltoztathatóvá viszont nem. Nem csoda, hogy a fiú elméje meghasad, viszont végre megtalálja a keresett helyét a világban, az életében, amely igaz gyorsan véget ér, de cseppet sem tragikusan. Ezt a tervbe való betekintést támasztja alá még a hasakból kinövő "jövőút" is, amit egyedül ő képes látni, és amivel egyedül ő képes interakcióba lépni.

Végül, de nem utolsó sorban mindenkit emlékeztetnék a nyitójelenet eredeti zenéjére, az Echo and the Bunnymen (Nyúlemberek, no lám) The Killing Moon c. számára, mely dalszövege szintén rímel a film történéseire:

Aki hozzátenne valamit, másképp gondolja, vagy csak egyetértését fejezné ki, kommenteljen!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.